Kutyamentő akcióban a kisvárdai gyakorló kozmetikusok

Április 12-e reggelén a kisvárdai gyakorló kozmetikus tanulók arra lettek figyelmesek, hogy a tanszalon előtti belső parkolóban egy nagyon aranyos pár hónapos pici kutyus szaladgál.


Próbálták megsimogatni, de mindig elszaladt. Azt hittük, a környékbeli lakóházak udvaráról szökött meg, és majd hazamegy. Másnap még mindig itt volt, az autók között szaladgált. Nagy nehezen sikerült a lányoknak elkapniuk. Ekkor már tudtuk, hogy gazdátlan, s ezért hívtuk a kutya menhelyet.
Azt tapasztaltuk, hogy nagyon rossz bőrben van: két kullancs, bolhák, alultápláltság, feltételezhető bántalmazás. Az állatbefogó biztosított minket arról, hogy „Vuk”-ot rögtön állatorvoshoz viszik, aki megvizsgálja, eltávolítja a kullancsokat, oltást és chipet kap, féregtelenítik, majd a bolháitól is megszabadítják.
Még aznap elhatároztuk, hogy péntek délután meglátogatjuk és viszünk a kutyusoknak egy kis eleséget is. 2016. 04. 15-én a kora délutáni órákban jómagam és négy lány képviseltük iskolánkat, azon belül a 13/KN-N/2015. Gyakorló kozmetikus osztályt a kisvárdai „Ugat-lak” kutyamenhelyen.
Átadtuk a két zsák száraz kutyatápot, majd Vuk után érdeklődtünk. Örömmel láttuk, hogy jobban néz ki, de még nagyon fél az ember közelségétől. Majd körbejártuk a telepet. Az egyik gondozótól érdeklődtünk a menhely „élete” felől. 2011-ben alakult az „Ugat-lak” Közhasznú Alapítvány elsősorban a kóbor kutyák menhelyi ellátásának biztosítására. Jelenleg 340 kutyust gondoznak. A szükséges élelmet, orvosi ellátást és a felmerülő költségeket az adók 1%-ából, valamint adományokból fedezik. A kutyusok örökbe fogadhatók, és az utóbbi időben egyre többet fogadnak szerető családba. Minden kutya szemében láttuk a szomorúságot, hogy gazdi és család nélkül kell élniük; sokukon a bántalmazások nyomait is, amit egy életre magukon viselnek.
Nagyon sok néhány hetes kutyussal találkoztunk. Őket sajnos nem simogathattuk meg az egészségük védelme és megőrzése érdekében. Az emberi felelőtlenség és gonosz bánásmód következményeit láthattuk ma. Remélem, aki ezeket a sorokat olvassa, ezek után csak szeretettel, odafigyeléssel és megfelelő felelősségtudattal fog állatot tartani!
Polyákné Márta Edina, mesterfodrász, gyakorlati oktató
„Alig vártam, hogy Vukkal találkozhassunk, akit mi találtunk meg elhagyatva, akinek az elfogása két napunkba került. Örömmel gyűjtöttünk pénzt a kutyatápra, mert tudtuk, hogy két szendvicsünk árán jót tehetünk. Együtt érzünk a menhely fenntartóival, dogozóival, mert szélmalomharcot vívnak. Nagyon sajnáltuk a kutyákat, főleg a sérülteket. Nem helyes dolog az állatok bántalmazása! Ők is éreznek: fájdalmat, szeretetet egyaránt.” (Vass Zsuzsanna, 13. évfolyamos gyakorló kozmetikus tanuló)
„Sajnos csak négyen tudtunk időt szakítani erre a szívszorító látogatásra. Már az érkezésünk felkeltette az egész telep érdeklődését; kapucsengőre már nem volt szükség. Volt néhány kutyus, aki fenyegetően acsarkodott, de a legtöbbjük egy lehetséges gazdit látott bennünk. Meglepetésként vittünk nekik kutyatápot, majd megnéztük Vukot. Nagyon sok szép kutyust láttunk. Párat én is szívesen hazavittem volna, de otthon már van két nagy testű házőrzőnk.” (Kocsi Ágnes, 13. évfolyamos gyakorló kozmetikus tanuló)
„Délután a menhelyen nagyon kedvesek voltak az önkéntes munkát végző gondozók. Örülök, hogy Vuk jó helyen van, mert itt nem bánthatják, nem ütheti el egy autó, nem lesz beteg a kullancstól, nem csípik a bolhák; szeretetet, fedelet a feje felé és élelmet, gondoskodást, talán egy szerető gazdit kap. Minden kutyust megsajnáltam. Nem lenne szívem kitenni egy élőlényt sem! Szívem szerint mindegyiket örökbe fogadnám, de a lakótelepre egy ugatós kutyus sem való. Számukra nagy kert, szabad mozgástér, szerető, gondoskodó gazdi szükséges.” (Székely Ivett, 13. évfolyamos gyakorló kozmetikus tanuló)
„Nagyon sajnálom ezeket a kutyusokat! Hallottuk, hogy most három néhány napos kidobott picikét cumisüvegből táplál az egyik gondozó otthon. Szívesen hazavittem volna pár picit és nagyobbat is. Viszont mélyen elítélem az olyan gazdákat, akik bántják, vagy kidobják megunt addigi házi kedvencüket. Szívesen dolgoznék én is az állatmenhelyen, mivel imádom az állatokat, ezért utána is fogok járni, hogyan tudnék segíteni nekik, rajtuk.” (Szanyi Enikő, 13. évfolyamos gyakorló kozmetikus tanuló)
További képek az akcióról: http://bit.ly/1SMr2Jh