A nyíregyházi Telegdi Kata Szakiskola és Szakközépiskola végzős diákjainak újabb csoportja fejezte be a szakmai tanulmányait. Ezúttal a számítástechnikai műszerészek tettek sikeres elméleti és gyakorlati vizsgát.
Iskolánkban több éves múltra tekint vissza a műszerész képzés. Tanáraink és szakoktatóink kezei közül már több műszerész is kikerült az iskolapadból és azóta elismert szakemberként dolgozik nálunk megszerzett szakmájában.
Két évvel ezelőtt még homályos elképzelésekkel jöttek az iskolába. Levelező képzésünket a többség
munka és család mellett csinálta végig. Teljesítményük már csak ezért is elismerésre méltó. A képzés során kiderült, nem egyszerű a szakma amibe belevágtak, de vitathatatlan a szépsége. A két év során elsajátított elméleti és gyakorlati ismeretekből kellett számot adniuk a szakmai vizsgákon.
Az első megmérettetés 2006. május 22-én kezdődött az írásbeli vizsgával. A vizsga több részből áll.
Külön-külön kellett számot adniuk anyagismeretből, elektromos áramkörökből és digitális technikából. A vizsga nehézségét az adja, hogy mindhárom tananyagból teljesíteni kell az elégséges szintet. Természetesen sikerrel vették ezt az akadályt, nem is akármilyen módon. A komoly tervezési és méretezési feladatokat is tartalmazó vizsgát az osztály átlagosan közepesnél jóval magasabb szinten teljesítette.
A következő akadályt a gyakorlati vizsga jelentette június 8.-án. A négy órás gyakorlati vizsgán olyan feladatokat kellett megoldaniuk, melyekkel majdan munkájuk során is nap, mint nap találkozhatnak. A számítógépek összeszerelését, hibafeltárást, szoftverek frissítését, újratelepítését, hardveres bővítést tartalmazó gyakorlati tételek megoldása összetett szakmai ismeretek meglétét és alkalmazását feltételezi a leendő műszerészektől. A szükséges ismeretekkel felvértezve vágtak neki a vizsgának, és 50%-uk jóval a rendelkezésre álló időn belül megoldotta feladatát. Magabiztos viselkedésükkel, szakmai tudásukkal néhányan lenyűgözték a vizsgabizottság tagjait. Ezt tükrözik a gyakorlati vizsgán megszerzett érdemjegyek is, hiszen mindenki 4- 5-ös eredményekkel távozott.
A műszerésszé válás rögös útján a végállomáshoz közeledve, a mesehősökhöz hasonlóan már csak a harmadik próbán kellett keresztüljutniuk.
Sokan úgy gondolták ez lesz a legnehezebb vizsgarész.
A szóbeli vizsga négy részből áll: Anyagismeret és gyártástechnológia, Digitális számítógépek, Munkajogi, munkavédelmi ismeretek, és Gazdasági alapismeretek.
Négy tételt húztak és tételenként kellett számot adni tudásukról. A gyakorlati vizsga után ismét lenyűgözték tudásukkal a vizsgabizottságot az „ifjú” műszerészek. Lente Csaba, a vizsgabizottság elnöke megdicsérte az egész osztályt felkészültségéért. Külön dicséretben részesült Reményi Attila a szóbeli- és gyakorlati vizsgán nyújtott teljesítményéért. Ez a dicséret annál is inkább elismerésre méltó, mivel ez egy olyan ember szájából hangzott el, akinek szakmai tudása olyan mélységű, hogy az példaértékű a szakmában.
A méltató szavak alatt büszkén húzták ki magukat az újdonsült számítástechnikai műszerészek. Sokukban megjelent a jelenlegi és jövendő munkahelyükön, szakmai tudásukkal szerzett elismerő pillantások víziója, ami valószínűleg nem csak álom marad.
