Hálás vagyok …

… az életemért, mert részese lehetek a körülöttem lévő világnak.
A látásért, mert érzékelhetem a szépséget.
Hogy karácsonykor a templomban mögöttem ülő hölgy hamisan énekel, mert azt jelenti, hogy hallok….
A ruhákért, amelyek egy kicsit szűkek, mert ez azt jelenti, hogy van elég ennivalóm…
Az árnyékomért, mert kint lehetek a téli napfényben.
A fűtés számláért, mert ez azt jelenti, hogy melegben  voltam…
Az esti fáradtságért és izomlázért, mert azt jelenti, hogy Tudtam keményen dolgozni…
Hogy meghallom hajnalban az óra csengetését, mert azt jelenti, hogy élek…
A hólepel hidegéért, mert ez azt jelenti, hogy érzek…
A karácsonyi harangokért, mert azt jelenti, hogy én is ünnepelhetek…
A téli szünetért, mert a családommal tölthetem az ünnepeket.
Hálás vagyok kis Tisza menti városkáért, mert tartozhatom valahová.
A téli szellő simogatásáért az arcomon, mert mindenben megláthatom a csodát.
A gyermekek nevetéséért, mert azt jelenti, hogy jó úton járok.
És végül hálás vagyok, hogy lelkesedem és ragaszkodom és szeretek, mert ismerjem bár az összes titkokat és minden tudományt, és legyen akkora hitem, hogy hegyeket mozgassak, Ha szeretet nincs bennem, mit sem érek.
Mert a szeretet jóságos, a szeretet nem féltékeny, nem kérkedik, nem gőgösködik, nem tapintatlan, nem keresi a magáét, haragra nem gerjed, a rosszat föl nem rója, mindent remél, mindent elvisel.
A szeretet soha el nem múlik!
Ilyen soha el nem múló szeretet kívánok mindannyijuknak az év minden napjára!
Készítette: Vig-Muskovszky Mária
[nggallery id=199]