Séta a pénz palotájában
Tudod-e, hogy ma egy emberre Magyarországon átlagosan 24 db bankjegy és 200 db érme jut? Mi eddig nem tudtuk, mint ahogy azt sem, hogy az első nagyobb címletű bankjegy (papírpénz) csak a X-XI. században alakult ki. Sok mindenre kíváncsiak voltunk még a pénzzel kapcsolatban, ezért mi, az európai üzleti asszisztensek 2006. március 11.-én az Budapestre látogattunk a Magyar Nemzeti Bankba és a Csodák palotájába.
Egy korábbi pénzügy órán, amikor a tőzsdéről tanultunk, felmerült bennünk az ötlet, hogy jó lenne élőben is látni, hogyan működik a Budapesti Értéktőzsde (BÉT). A szervezési feladatokat az osztály tagjai között szétosztottuk, volt, aki jegyet vásárolt, időpontot egyeztetett, és volt, aki az útvonalat és a közlekedési eszközöket nézte meg. Az utazás majdnem kudarcba fulladt, mert pár nappal előtte a BÉT lemondta a látogatás időpontját. Ezután gondoltunk arra, hogy az ország bankját, a Magyar Nemzeti Bankot látogassuk meg. Hogy teljes legyen a napunk, a Csodák Palotájába is elmentünk.
A vonatunk korán reggel, 6-kor indult, és fél 10-re ért föl a Keletibe. Metrózás után érkeztünk meg a Csodák Palotájába. Itt sok mindent kipróbáltunk, sok furcsa fizikai jelenséggel megismerkedtünk. Mindenkinek akadt kedvence, pl.: óriások asztala, centrifuga, hangjáték, reflexmérő, ördöglakat. De nem szégyelltünk a kisebbek játékaival játszani a játszósarokban. Újabb metrózás után fél egyre érkeztünk meg az MNB látogatóközpontjába. Itt mindenki érmét vert magának, majd megismerkedhetett a bank és a pénz történetével, fejlődésével. Láthattunk régi bankok berendezését is. Volt egy mérleg, amire ha ráálltunk, súlyunkat aranyban adta meg. Megismerkedtünk az Unió megalakulásával, a különböző országok pénzfajtáival.
A látogatóközpont kiállítása elsőként a pénz kialakulását tárja elénk, a forgalomban lévő pénzállományt és azok biztonsági elemeit mutatja be, de helyt ad a világ minden tájáról érkezett, számunkra egzotikus bankjegyeknek, emlékpénzeknek és egyéb különlegességeknek. A pénztörténeti tárlat a pénz kialakulásának okaival és kritériumaival, a készpénzforgalmat meghatározó tényezőkkel és a XXI. század pénzhelyettesítő eszközeivel foglalkozik. Az MNB Bankjegy- és Éremgyűjteményének mintegy 50.000 darabos gyűjteményéből a pénztörténeti szempontból legjelentősebb és legkülönlegesebb darabok kerültek kiállításra. A pénzeken szereplő királyokról, fejedelmekről és más történelmi szereplőkről további információkat olvashattunk a monitorokon. A forint biztonsági elemeinek illusztrációja és a pénzhamisítás elleni törvényi szabályozás is hasonló monitorokon volt olvasható. A látogatóközpont interaktív eszközei lehetőséget nyújtottak arra, hogy mindenki a saját érdeklődésének megfelelően olvasgasson, nézelődjön a jegybankhoz kötődően. Ugyanakkor vidám perceket is szereztek nekünk. Például önarcképes „Fabatkát” nyomtathattunk, ha öt kérdésre válaszolni tudtunk. Arra is lehetőségünk volt, hogy megemeljünk egy aranyrudat, összehasonlítva annak a súlyát az ólommal és a vassal. Az NMB után újabb metrózás következett, de akkor már kétfelé vált kis csapatunk. A szabadprogram részeként az egyik csoport a Westend City Centerbe, a másik csoport az állomásra sietett, hogy elérje a vonatot.
Mindannyian nagyon jól éreztük magunkat, a csatolt képek tanúsága szerint is. Alig várjuk a következő kirándulásunkat!
A debreceni európai üzleti asszisztens osztály tanulói
