A gimnáziumi 11. évfolyam irodalom tantárgyának kötelező anyaga Móricz Zsigmond művészete. A Csokonai Színház éppen akkor tűzte műsorára az író egyik leghíresebb művét, amikor a debreceni 11/CV-E/2006 a realizmus irodalmát tárgyalta.
Hogy a realizmus stílusjegyeit élőben is megtapasztaljuk, 2008. február 28-án este színházba mentünk. Vidnyánszky Attila rendezésében tekintettük meg Móricz Zsigmond Úri muri című darabját.
Nagyon hatásos, élvezetes és mozgalmas produkciót láthattunk.
A szereplők játéka kiváló volt. Ez nem véletlen, hiszen olyan színészegyéniségek tűntek fel, mint például Csörgheő Csuli szerepében Cserhalmi György, az ezredes szerepében Dánielfy Zsolt, Rhédey Eszterként Szűcs Nelli. De a többiek is nagyszerűt alakítottak.
Márai Sándor így írt Móricz művéről:
„Az alakok, kiket bemutat, az úrhatnám alföldi dzsentriség, melyet felégetnek szenvedélyei, nem rokonszenvesek. A regény minden oldalát átfűti egyfajta végzetes, fülledt szenvedélyesség. Esőt várnak a vidéki urak, esztelenül isznak, prédálják vagyonukat, nem bírnak vérükkel, indulataikkal.”
Összességében a meghívott vendégzenészeknek és a szereplőknek, a rendezőnek köszönhetően egy századeleji alföldi tivornyát láthattunk, amely tele van indulatokkal, szenvedéllyel, szenvedéssel, spekulációval és valódi marhapörkölttel. A színpadon ugyanis hatalmas bográcsban főzték a vacsorát, így nem csak a szemnek, a léleknek, de az orrnak is különleges élményt nyújtott az előadás.
