A Vámügyintéző osztály a Debreceni Egyetem területén lévő Egyetemi Templomban látogatott el. Az Egyetemi Templom ad most helyet a Református egyház és a Rendőrség által szervezett Család és Ifjúságmentő programjának, a Kontraszt kiállításnak. Ez egy olyan multimédiás kiállítás, amely első sorban elgondolkodtat és igyekszik pozitív döntésre segíteni a megtekintőket. A döbbenet erejével akarnak hatni, ezért igen meghökkentő, megrázó és sokkoló videókat és plakátokat alkalmaznak.
A kontraszt olyan kérdésekkel foglalkozik, amelyek tabunak számítanak, és nem beszélnek róla az emberek, de igen súlyos problémák a társadalmunkban, igen komoly lelki problémákat okozhatnak, mind rövid mind pedig hosszú távon. Ezen gondokat nem csak a felszínre hozza, hanem megoldási javaslatokat is, kiutat és jövőképet is szolgál. Azokon a pontokon épít, ahol a fiatalok legnagyobb döntéseiket hozzák meg életük során.
A kiállításra megérkezve az első helyiségben az autó szimulátorban tapasztalhattuk meg a drogok és az alkohol káros hatását a vezetésre. Ez a helyiség még mindenkinek tetszett és viccesnek tartottuk, ahogy nem tudtunk végig menni az egyenes vonalon, vagy ahogyan nem tudtunk vezetni. De ha utólag belegondolok, hogy valaki igazából is ittasan, vagy akár drogosan ül a volán mögé az már kicsit sem vicces. A következő szobákban találkozhatunk többek között a születés csodájával, az abortusszal, a családon belüli erőszakkal, a generációs problémákkal, az apa és anya szerepköréről, a szenvedélybetegségekkel, a kozmopolitizmussal, az öngyilkossággal, a céltalansággal, a házasságkötéssel. Ezekről és még más témáról láthattunk videókat és figyelemfelkeltő plakátokat. A kiállítás tanulságos volt, de borzasztó élményeket és érzéseket keltett bennünk. Egyes videók érdekesek voltak, de borzalmas képeket láthattunk bennük. Minden videó egy-egy téma jó és rossz oldalát mutatta be (család – családon belüli erőszak, házasság – válás).
A kiállítás 6 témát járt körbe, majd végül az utolsó terem a megváltás szobája volt, ahol egy elgondolkodtató videóban kell mindenkinek meglelnie a megoldást. Akiket megviseltek a látottak, azok egy külön helyiségbe, a csend szobába vonulhattak el, feldolgoznia a látottakat.
Rengeteg új élménnyel gazdagodhattunk a kiállítás során, amit mi nem szeretnénk elkövetni, vagy átélni. Összefoglalva az egész nagyon megrázó volt, és ebből a szempontból egyáltalán nem tetszett, de viszont abból jó, hogy aki megnézi a kiállítást, abban felébreszt valamit, valami olyat, hogy becsüljük meg amink van, vigyázzunk mások és saját életünkre, hiszen csak egyszer élünk.
Készítette: Nagy Beáta Katalin, Gráfel Andrea Enikő, Ratku Renáta