A kisvárdai Tessedik 11. évfolyamos szakács tanulói emlékezetes élményként élték át szalagavatójukat, amelyről lelkes beszámolókat adtak!
„Tudtuk, hogy közeledik életünk egyik legmeghatározóbb napja, a szalagavató. Az osztályfőnök már időben jelezte, hogy minél hamarabb találjuk ki és valósítsuk meg az ötleteinket. Amikor eldöntöttük mi fiúk, hogy kán-kánt fogunk táncolni, tudtuk, hogy ez egy igazi nagy meglepetés lesz. A táncot hamar betanultuk, az együtt mozgást kellett a legjobban begyakorolni, hogy jól mutasson. Eljött a nagy nap. Mindenki nagyon izgult. A nap folyamán elkészültek a tablóképek, majd a Művelődési Ház színpadán osztálykép is készült. A szalagtűzőn az osztályfőnök kedves szavai hallatán mindenki egy kicsit meghatódott. De nem volt sok idő szomorkodni, hiszen az első műsorszámok között szerepeltünk. A függöny mögött még nagyon izgultunk, de amikor megszólalt a zene és hallottuk a nagy tapsot, az izgalom elmúlt. Lehetőségünk volt a további műsorszámokat is megnézni, melyeket végigszórakoztuk. A legjobban természetesen kedves tanáraink műsorát díjaztuk hatalmas tapssal. A műsor után visszamentünk az iskolába, ahol vacsora várta az osztályt. Egész este élőzene volt, melyre nagyon sokat táncoltunk. Mindenkinek ilyen élménydús szalagavatót kívánok, mint amilyen az enyém volt!” (Orosz Ádám Ferenc)
„Eljött a szalagavatónk napja. Én is nagyon vártam, de izgultam is, hogy minden jól sikerüljön. Nagyon vártam, hogy felléphessünk. Úgy gondolom, a mi műsorunk volt a legviccesebb, hiszen nem mindennap öltöznek a fiúk kán-kán ruhába. Hatalmas tapsot kaptunk a táncunkért. A műsor után visszamentünk az iskolába a szalagavatói bálra. Nagyon finom vacsora várt bennünket. Hamar el is fogyasztottunk mindent, hiszen egész nap nem sokat ettünk. Az egész este nagyon jó volt, mindenki jól érezte magát. Úgy érzem, a szalagavatói próbák és ez az este jól összekovácsolta az osztályt.” (Cselle László)
„Mivel nekem ez volt az első szalagavatóm, el sem tudtam képzelni, hogy milyen lesz. Az osztályfőnök mindenben tájékoztatott bennünket és segített a tánc betanulásában. Ahogy közeledett a november 14-e, egyre jobban izgultunk. A hosszú nap a tablóképek elkészítésével kezdődött. Egy kis szünet után, mint az iskola végzősei, átmentünk a kisvárdai Művelődési Házba, ahol megkaptuk a „Tessedikes” szalagokat. Minden műsorszám nagyon jól sikerült, amit a közönség tapssal jutalmazott. A szalagavatói bálon is nagyon jól éreztük magunkat. Köszönöm, hogy ilyen jól sikerült életem első szalagavatója.” (Tóth Zoltán)
„Első szalagavatóm volt. Nagy izgalommal készültünk mi lányok és két fiú a műsorra, mindenképpen jó hangulatot szerettünk volna teremteni. Úgy érzem, ez sikerült is. Nagyon örültem, hogy megnézhettem a többi műsorszámot is. A rendezvény végén a végzős osztályok visszavonultak az iskolába. A mi osztályunk vacsorázott is, amit ezúton is köszönünk. Több szülő is sütött nagyon finom süteményeket. A bál alatt nagyon sokat táncoltunk, szórakoztunk. Ez egy olyan élmény volt számomra, amire mindig emlékezni fogok!” (Kiss Edit)
További képek Facebook oldalunkon: facebook.com/felveteliiroda
