A fogyatékos személyek jogairól szóló 98. évi 26. Törvény a rehabilitáció fogalmát határozta meg. Az egészségügyi, mentálhigiénés, oktatási, képzési, foglalkoztatási, szociális rendszerekben megvalósuló folyamat, amelynek célja: a fogyatékos személy képességének fejlesztése, szinten tartása, valamint önálló életvitelének elősegítése.
Bevezető
Az Elemi Rehabilitációs Központ és a Foglalkozási Rehabilitációs Központ Debrecenben az Eötvös utca 22. szám alatt került elhelyezésre. Az intézményben 18 szakember foglalkozik a látássérültek rehabilitációjának elősegítésével, és a rehabilitáció megvalósításával.
A Fehér Bot Alapítvány Látássérültek Komplex Rehabilitációs Intézményének feladata: a látásfogyatékos személy önálló életvezetési képességeinek kialakítása, fejlesztése, továbbá a társadalomba történő beilleszkedés támogatása, és az utógondozás megszervezése.
A rehabilitációs szolgáltatások előkészítése
A Fehér Bot Alapítvány Rehabilitációs Központjának ügyfelei lehetnek: azok a látássérültek, akik látásukat legalább 67%-ban elveszítették.
Céljuk, hogy a látássérültek elemi és foglalkozási rehabilitációját kiterjesszük az Észak-alföldi régió mindhárom megyéjére.
Rehabilitációs szolgáltatások:
1. A tájékozódás – és közlekedés tanítása
Köztudott, hogy a szem a legfontosabb érzékszervünk, a környezetünkből érkező információk és jelzések 75-80%-át szemünkön keresztül fogadjuk. Ha a szemünk károsodik, az információ felvétel korlátozottá válik, illetve a vizuális információk felvétele meg is szűnhet.
2. A tájékozódás és közlekedés oktatása 3 szakaszra osztható:
– Az elsőben a látássérültek a környezeti és térbeli fogalmakkal, valamint azokkal a meghatározott készségekkel foglalkoznak, amelyekre azért van szükségük, hogy zárthelyi környezetekben közlekedni tudjanak. Megismerkednek az önmegóvási módszerek használatával, eljárásokkal egybekötve.
– A második szakaszban a fehér bot használatára különféle ismert és ismeretlen bel- és kültéri felállásokban kerül sor.
– A harmadik szakaszban a speciális helyzetekre vonatkozó eljárások kerülnek ismertetésre, ezeket érinti a mozgólépcső, lift és forgóajtó használat., a speciálisan látáscsökkentek számára kialakított elektronikus segédeszközök használata.
3. Az életvitelt segítő eszközök használatának tanítása
Itt két csoportot célszerű megkülönböztetni: az első csoportba tartoznak az olyan segédeszközök, amelyeket elsősorban a látásfogyatékossággal élők számára fejlesztettek ki. Olyan eszközök, amelyekre egy ép embernek nincs szüksége.
Ilyen eszközök például a fehér bot, a Braille-írógép, a Braille-billentyűzet, a képernyőnagyító, a képernyőolvasó és az Optacom.
A második csoportba olyan eszközök tartoznak, amelyeket nem vakok és gyengénlátók számára fejlesztettek ki: a számítógépek, az „okos” telefonok, magnetofonok, MP3 lejátszók, digitális hangfelvevők.
A képzésben a látássérült személyek megtanulják használni azokat a segédeszközöket, amelyek elősegítik az önálló életvitelüket. Ezek az eszközök az alábbiak:
– kézi- és asztali nagyítók,
– beszélő és pontjelzésű órák,
– abakusz, számológépek,
– beszélő diéta-, konyha- és személyi mérleg,
– beszélő lázmérő,
– beszélő vércukorszintmérő,
– beszélő vérnyomásmérő,
– beszélő színérzékelő,
– pontjelzésű vonalzó és mérőszalagok
4. Braille írás- és olvasás tanítása
A képzésben részt vevők megtanulják a Braille-féle pontírás jelkészletének írását és olvasását. Az ellátottak számára bemutatjuk ennek alkalmazásának területét.
Bagi Anikó Gyermek- és ifjúsági felügyelő
