A Telegdi Kata Szakiskola és Szakközépiskola a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kereskedelmi és Iparkamara támogatásával szervezte meg 2006 január 7-én az iskola nyíregyházi telephelyén a végzős fodrász tanulók gyakorlati szintvizsgáját.
A 2006/2007 -es tanévtől 16 szakma (Ács-állványozó, Asztalos, Épületburkoló, Kőműves, Szobafestő-mázoló, Villanyszerelő, Bőrdíszműves, Cipőfelsőrész készítő, Férfiruha készítő, Női ruha készítő, Kárpitos Kozmetikus, Fodrász, Cukrász, Pincér, Szakács ) végzős tanulóinak lesz az utolsó félévben megrendezett szintvizsga sikeres teljesítése belépő a szakmunkásvizsgára. A diákok főpróbaként is értelmezhetik ezt a vizsgát, melynek során megtapasztalhatják milyen egy szakmunkásvizsgákon megszokott vizsgabizottság előtt vizsgázni. Próbára teszi tudásukat, állóképességüket és legfőképpen szakoktatóikat, valamint saját magukat is tájékoztatja esetleges hiányosságokról.
Ha a tanulók sikeresen elvégzik a gyakorlati feladatokat, akkor kezükbe kapnak egy Igazolást, ami elengedhetetlen szakmunkásvizsgájuk megkezdéséhez. A vizsga időtartalma 215 perc, anyaga, menete központilag összeállított, minden képző iskola számára egységes. A feladatokra nem érdemjegyeket, hanem pontokat kapnak.
A vizsgabizottság elnöke: Takáts József
A vizsga jegyzője: Molnár Tamás
Vizsgabizottsági tag: Böszörményi Sándor (Öcsike)
Segítő tanár: Tomasoszki Gabriella
A vizsgák előkészítése: A vizsgafeladatok kiírása jó, értelemszerű, pontosan meghatározott, az eddig tanul tananyagot tartalmazza. A szintvizsga bizottságok munkáját a feladatokhoz mellékelt értékelési szempontsor és pontrendszer segítették. A bizottság a helyi sajátosságoknak megfelelően módosították pontrendszert. A vizsgához szükséges szerszámokról és anyagokról a tanulók felkészítő oktatóikkal együtt gondoskodtak. A tanulók számára nem volt ismeretlen a vizsgaszituáció, mert az iskola folyamatosan szervez köztes vizsgákat. A vizsgázók a feladatokat élő modellen illetve babafejen hajtották végre. A feladatok színvonalasabb megoldása érdekében az iskola lehetőséget teremtett arra, hogy a tanulók a szintvizsgán a gyakorlati felkészülés során használt és megismert anyagokkal dolgozzanak, hiszen azoknak az anyagoknak az összetevőit, arányait és hatásmechanizmusát ismerik.
A vizsga értékelése: A feladatok illeszkedtek a képzés tanrendjébe, így a tanulók részére különös felkészülést nem igényeltek. A tanulók megjelenése, munkához való viszonyulása megfelelő volt. Jogos elvárása a gyakorlati oktatóknak és az elméleti képzést végző tanároknak, hogy ne csupán a szintvizsga érdemjegyeiről kapjanak tájékoztatást, hanem a tanulók teljesítményének erősségeiről és gyenge pontjairól is. Ez alapján lehet minden tanuló esetében konkrétan eldönteni, hogy milyen hiányosságokat kell pótolni, mit kell jobban és többet gyakoroltatni. A szakmai információk szakemberekhez, tanulókhoz való dokumentált eljuttatásának módjának a tanulói munkanaplóba, illetve a foglalkozási naplóba történő bejegyzés. A tanulókra vonatkozó személyre szóló értékeléseket a vizsga jegyzői feladatával megbízott személy jegyezze be a képzési dokumentumokba, a szintvizsga elnöke pedig aláírásával igazolja azt.
A gyakorlati szintvizsga bevezetésének indokai:
Az oktatás területén előtérbe került a minőségbiztosítás: a képzés nagyobb részét kitevő gyakorlati képzés eredményességéről megbízható információk kellenek.
Minden minőségbiztosítási rendszer elengedhetetlen feltétele a gyártásközi ellenőrzés, a gyakorlati szintvizsga.
A gyakorlati szintvizsga növeli a tantervi fegyelmet, a vizsgára készülni kell, az oktatónak a tanulót fel kell készíteni, a tantervi anyaggal foglalkozni kell.
A képzési idő csak részben növelhető. Tudatosabb, tervszerűbb oktatási metodika, minimumra csökkenthető a napi munkához igazodó ad-hoc jellegű oktatás, amely mozaikszerű tudást ad.
A szintvizsgák várható eredményei:
Reális értékelést kap a tanuló, gyakorlati képzőhely és a szülő a szakképzés felénél, hogy időarányosan hol tart az ismeretek elsajátításában (szignalizációs és nem hatósági jellege van).
Kiszűrhetők a képzésből a nem tervszerűen oktatók, a tanulót csak olcsó munkaerőnek tekintő gazdálkodók.
A szintvizsgák a tanulókat és az oktatókat egyaránt jobb munkára ösztönzik, a tanulók több sikerélményhez jutnak a csak gyakorlati munkaműveleteket tartalmazó vizsgamunka elkészítése során.Javul az együttműködés az iskola, gazdálkodó szervezet, önkormányzat és a kamara között (vizsgabizottság).
Javul a gyakorlati oktatás színvonala.Többen fognak pályakezdőként elhelyezkedni szakmájukban
