Nincsenek könnyű helyzetben a 8. osztályos tanulók családjai. És nem azért, mert kevés a lehetőség, hanem azért, mert a megváltozott oktatási rendszerben nehéz lehet első pillantásra eligazodni. A szülőknek a gyermekeiket érintő, ha nem is életre szóló, de az életüket mindenképpen befolyásoló döntést kell hozniuk. Nehéz megítélni mit nevezhetünk a legjobbnak. Hagyatkozhatunk a régi, megszokott személethez, vagy megismerjük az új lehetőségeket és azok szerint döntünk.
Régebben a legtöbb gyerek gimnáziumba akart menni, néhányan mentek csak szakközépiskolába, akiknek gyengébb tanulmányi átlaguk volt azok a szakmunkásképzőt választották. Nem igazán volt még itt igazi jövőkép, inkább szólt arról, mi a szokás, a társadalmi “elvárás”.
Ma azonban más a helyzet. A Szakképzés 4.0 új utakat nyitott, és új lehetőségeket teremtett, ezzel megváltoztatva az egész középfokú oktatást.
Sorra veszem az iskolaválasztás szempontjából kitűzhető hosszútávú célokat, mert hiszem, hogy a teljes oktatási rendszer áttekintése nélkül nem lehet jó döntést hozni. Összehasonlítom a gimnáziumot, a technikumot és a szakképző iskolákat, előnyeivel, lehetőségeivel, rövid és hosszútávú céljaival.
Jól látszik az új rendszerből, hogy miket kell mérlegelnie a szülőknek és a tanulóknak, mielőtt a döntést meghozzák. Tudom, hogy a 14 éves korú gyermekeknél nehéz hosszútávú célban gondolkodni, de a jó döntéshez elengedhetetlen.
Figyelembe kell venni a tanuló eddigi tanulmányi teljesítményét, a tanuláshoz való szorgalmát, az érdeklődési körét, a kitartását, az önállóságát és legfőképpen, hogy reálisan, ténylegesen a felsőoktatás-e a cél. Ez utóbbi különösen fontos. Ugyanis, ha biztosan látszik, hogy a gyermek kitartó, szorgalmas, jó tanulmányi eredményei vannak, képes önállóan tanulni vagy akár már célirányosan készül a jogi, orvosi, kutatói, tanári pályára, akkor nem kérdés, neki gimnáziumba kell jelentkeznie.
De mi a helyzet azokkal, akik jól tanulnak, de nincs hasonló szándékuk? Vagy még nem tudják az irányt? Itt kell alaposabban átlátni a középfokú oktatási rendszert.
Eddig az volt a jellemző, hogy aki még nem tudja mi akar lenni és nincs különösebb érdeklődési köre, automatikusan gimnáziumba ment. Most ez komolyabb megfontolást igényel. A gimnázium érettségit ad és szinte kötelezően megkívánja, hogy a diák a felsőoktatásba menjen, hiszen a gimnáziumi végzettség munkakör betöltésére nem jogosít. Vagyis egy érettségivel szinte lehetetlen munkába állni.
Ezzel szemben a technikumban végzett diák ugyanúgy megkapja az érettségit, de mellé 5. évben egy szakmát tanúsító oklevelet is, amivel dolgozhat.
Itt meg kell állnunk. A szakmák jegyzékét úgy alakították át, hogy jelentősen lecsökkentették a szakmák számát. A minőséget biztosítva, ezeket csak államilag elismert iskolák képezhetik, tanfolyamokon nem lehet megszerezni, ezáltal garantálva, hogy az adott szakma megítélése minőséget is jelentsen. Vagyis, ha valaki technikumot végzett, a szakmájában szakembernek számít, a fizetési besorolása ennek megfelelő lesz.
A technikum mellett szól az is, hogy a tanulók első két évben ösztöndíjat kapnak, majd tanulmányi munkaszerződéssel havi fizetést a tanulmányaik végéig. A duális szakképzés pedig garantálja, hogy a szakmát mindenki a duális partnerrel együttműködve tanulja meg. Persze felmerülhet a szülőkben, hogy én mindig is diplomás embert akartam nevelni a gyerekemből. Pont itt kell látnunk, hogy a technikum, a gimnáziumnál is nagyobb lehetőséget rejt.
A technikum elvégzése után a szakirányú felsőoktatás kapuja is nyitva áll. Sőt. A tanulmányok beszámítása megannyi szakmában lehetséges lesz, így a felsőoktatásban eltöltött képzési idő szakmánként változóan lerövidülhet vagy a kötelezően megszerzendő kreditpontokat csökkentik, mert beszámítják a technikusi képzést.
Azt a lehetőséget is számításba kell venni, hogy a gazdálkodó szervezet örömmel fog munkát adni a gyakorlatát jól teljesítő tanulóknak, így a felsőoktatási tanulmányok alatt is biztosítva van a megélhetés. És azért gondoljunk bele, egy szakmáját értő, tudó ember, legyen az bármilyen szakterületen, mekkora kincs a munkaerőpiacon. A tanulók a technikumi képzésben a szakma gyakorlati részét a munka világában tanulják meg.
Összefoglalva: a tanuló 14 éves korától ösztöndíjat, majd a gyakorlati képzéséért munkadíjat kap a tanulmányai befejezéséig, érettségit és egyben egy elismert szakmát és a lehetőséget, hogy diplomát szerezzen. Bár meg kell jegyeznem, a német mintát látva, hogy nem feltétlenül fogja megérni egy főiskolai diploma, mert a fizetésekben nagyobb különbség inkább a mesterképzés (egyetem) és a technikum között lesz. Már ma is látható a szakképzett munkaerő megbecsülése, de a szakképzés 4.0-val ez egy felfelé ívelő tendencia lesz.
Mi van azokkal a tanulókkal, akiknek nem elég jó a tanulmányi átlaga, a tanulásban nem elég kitartóak, nem elég szorgalmasak? 1998-tól dolgozom a szakképzésben, láttam a szakképzés múltját, a jelenét és a német mintát figyelembe véve, kicsit talán a jövőjét is. Hiszek abban, hogy vannak diákok, akiknek nehezebben megy a történelem, vagy a magyar, de olyan odaadással tudnak egy-egy szakterületben elmélyülni, mintha teljesen más emberről beszélnénk. Megjelenik a szorgalom, a kitartás, a tanuláshoz való hozzáállás megváltozik.
Érdemes átnézni alaposan a szakképző iskolák lehetőségeit. Az ösztöndíj 9. osztálytól közel kétszerese a technikumnak, ez azt jelenti, hogy amennyiben a tanuló bejár iskolába, havonta 16 000 Ft-ot kap a bankszámlájára, 10.-től pedig ez az összeg növekedhet is. Ráadásul sikeres vizsga esetén pályakezdési juttatást is kapnak a szakma megszerzésével.
Tehát a 3. év befejezése után szakmát kap, amivel azonnal munkába tud állni. A rendszer úgy van kialakítva, hogy a munka mellett, plussz 2 év alatt érettségi bizonyítványt szerezhetnek. Ami azért szükséges, mert az érettségi a társadalmi megítélés szerint egyfajta “minősítés”, de legfőképpen azért, mert ezzel neki is lehetősége lesz technikumot elvégezni vagy akár a felsőoktatásban tovább képeznie magát.
Rossz döntést nem tudunk hozni, mert a szakképző iskola és a technikum között a rendszer átjárhatóságát megteremtette a szakképzés 4.0. Azért sem tudunk rossz döntést hozni, mert jelen pillanatban nem szakmát választ a tanuló, hanem ágazatot, ami egy adott munka többféle munkakörét összefoglaló elnevezés, így elég lesz a szakképző iskolában a 9. osztály végére, a technikumban 10. osztály végére eldönteni, hogy melyik szakma áll hozzá legközelebb, vagy akár ágazatváltásra is lehetőség van.
Aki tehát már tudja, hogy egészségügyi, szépészeti, közgazdasági, informatikai (ágazatok) stb. pályára szeretne menni, a legjobb választás a technikum. Az ITM által működtetett ikk.hu weboldalon is megtalálja az ágazatokba tartozó szakmákat, a lakóhelyéhez legközelebb eső iskolákat és elolvashatja hogyan is néz ki jelenleg a középfokú oktatás, tájékozódhat a lehetőségekről.
Nyitott szemmel járjunk, mert a jövő nem egy döntésből áll ugyan, de a gyermekeink céljai eléréséhez az első lépést most tesszük meg. Ez pedig gondos törődést és tájékozottságot igényel.
Ingyenes képzések
Jó iskolaválasztást:
Meskó Marianna
Igazgató
Szent Bazil Görögkatolikus Középiskola
